Waiting underneath the stars,
There’s something you should know:
The angels they surround my heart;
Tellin’ me to let you go.
It’s like over and over you’re pushing me right down to the floor,
I should just walk away.
Over and over I keep on coming back for more,
I play into your fantasy.
Now that it’s over,
You can lie to me right through your smile,
I’ve seen behind your eyes.
Now I’m sober, no more intoxicating my mind…
Nem tudom most mi lesz. Mindent feltettem egy lapra és végre (megint) kiálltam magamért… csak sajnos megint Ővele szemben…Hihetetlen. Most nem tudom mi lesz…Ha jobban belegondolok, szüleim, előrrehaladásom, életem szempontjából a legjobb lenne ha elválnánk egymástól. De nem tudok… Per pillanat kétségbeejtő a gondolat hogy sosem látom többé. Aztán lehet hogy könnyen átvészelném, lehet hogy sokáig szenvednék, nem tudom… De nem akarom hogy EZ legyen. Ilyen hülye, szar helyzet. Miért nem lehet mindig minden olyan mint mondjuk három éve, kombinálva a múlt csütörtök estével…? Tudom, tudom, a múltban élni szánalmas és felesleges. De ha lehetne megtenném.
