isteni erzes magyarul irni

franciaul beszelek ,angolul vezetek blogot ,rohadtul elegem van a mindenfele külföldi szarbol.

kesha megy. meg jessie jaay..es total elegem van nem erdekel ha összevissza fogok irni ezt a blogot ugyse olvassa senki. elegem van mindenböl. leszarom leszarom LESZAROM. ott akarok lenni szombaton. bulizni akarok üvöltve enekelni amig be nem rekedek ugy hogy nem erdekel ki nez hülyenek es azt sem erdekli akivel vagyok ,nem egy teszetosza fasz,inni akarok ,szivni barmi ,asztalon ugralni,hajat razni,földön fetrengeni,sirni,sikitani,szinpadon tancolni,utcan botladozni ejfelkor magassarkuban ,kiabalni borosüveget lobalni es ölelgetni minden hülyet magam körül. egy napra csak olyan akarok lenni amilyen vagyok amilyen akarok lenni anelkül hogy azon kelljen gondolkodnom ki mit miert mond. felbosszant hogy csak a penzert akarok tovabbtanulni nem erdekel mi lesz tiz ev mulva ha van penz,amiböl ehetek ihatok jokat,etteremben,megvehetem azt a ruhat cipöt taskat ami tetszik bulizhatok varrhatom a ruhaimat festhetek es ennyi. nem kell mas nem erdekelnek a kapcsolatok,a tanulas az erettsegi ,semmi. csak a penz. szomoru? lehet. szerintem az a szomoru hogy valakinek annyibol all az elete hogy faszbuk kepeket szerkeszget hogy VAJON melyik fejezi ki legjobban es huu a profilja jol kifejezi e öt leszarom  ez csak egy idiota közössegi portal oh please..miert nincs kint kepem meg miert nem latszom meg ilyenek..miert kene dokumentalnom az eletem minden pillanatat? ELNI AKAROK nem ilyen nyomoreksagokkal elbaszni az idöt. vagy ülnek bent. ahelyett hogy bicikliznenk,hogolyoznank,BARMI de nem mert hideg van es nyomorekok istenem..
egyetlen egy embert akarok aki kirant ebböl akivel el lehet menni hajnali negykor full reszegen valami szar buliba,aki gatlastalanul megtesz velem együtt barmit a jo eletert, apenzert es a sikerert, aki atjön es ülünk egymas mellett kussban es filmet nezünk,aki eljön setalni,hintazni,kavehazban menözni BARMI erted barmi…a szo legteljesebb ertelmeben,es soha nem nyavog nem keres kifogast es szeret es en is szeretem bar nem kell szeressük egymast csak tiszteljük es becsüljük meg hogy OHH VAN ILYEN JESUS…kerlek szepen es csak örülünk egymasnak es tök jo. de nem nemenemenemNEM biztos kurva sokat kerek. sajnalom. viszlat.

wow

jezus isten. majdnem egy eve nem irtam ide semmit. fuck yeah kicsit elvesztem azota. jo sok minden törtent kar lenne mindent leirni. valtoztam, sokat i hope. Ö meg mindig benne van az eletemben. Nem tudom ez kölcsönös e, mert igaz hogy egy ev eltelt az alapvetö teny hogy szenvedek miatta egy szemernyit sem. este fel 12 van, es nincs eröm irkalni, de lehet kesöbb eröt veszek magamon es beszamolok röviden az elmult evröl, ha senkit nem erdekel, hat a kesöbbi önmagamnak. jo visszaolvasni a bejegyzeseket. neha tul komolyan vettem dolgokat, neha pedig olyan boldogsaggal irok nyilvanvaloan kesöbb szarul kiütö dolgokrol hogy az mar fajdalmas. de sweet is somehow. interesting. azt akartam irni az elöbb hogy oo bar nem is törtent sok minden ebben az egy evben. de belegondoltam, es megis.  nagyon nagyon nagyon sok minden. “theres too much the time cannot erase…”. na akkor viszlat kesöbb.

Did someone break your heart inside?

Actually, yes.

Megint évezredek óta nem írtam. Konkrétan a születésnapja óta… Róla van szó már megint hát persze… Azóta találkoztunk. Egyszer. Megint megemlítette hogy nem foglalkozom vele… Aztán direkt “eltűnt”… próbára tett vagy foggalmam sincs. Mindegy, nincs kedvem részletezni. Megint beszéltünk, de valahogy olyan furcsa az egész… Szerintem azt hiszi hogy megharagudtam, vagy hogy utálom, vagy simán az átlag, hogy leszarom… Miért nem vagyok képes tenni valamit?! Áhh…. Istenem. Annyira szeretem..annyira hiányzik. És annyira félek. Hogy már nem szeret. Vagy nem engem. Vagy megunta hogy állandóan utánnam “fut”..Félek hogy kihagy az életéből. Áh.. Inkább nem írok többet ma. A hétvégém kész káosz lesz… Pénteken jön Verona, és ildivel pityuval vivivel biankával meg még ki tudja kivel buli… Aztán szombaton pest veronával.. vasárnap meg isten tudja.. Nem igazán érdekel, pedig örülnöm kéne, nagyon jó lesz valószínűleg. Jó pofát kell vágnom hozzá.. mondjuk sikerülni fog, velük könnyű.. segítenek akármi baj történjen.. és fel tudnak vidítani. De este amikor minden elcsendesedik akaratlanul is rá gondolok. Valamikor le fogom írni az összes vele kapcsolatos emlékemet amit csak fel tudok idézni. Túl értékesek ahhoz hogy feledésbe menjenek. Álmodtam is vele… Itt egy dalszöveg és egy klipp.. tökéletes.

“…when i wake you’re never (sometimes…) there, but when i sleep you’re everywhere…”  -a “never”-t módosítottam, mert így azért ez nem teljesen igaz…bocsi…

el sem hiszem…

…hogy minden nap írok.. Ebből is látszik mennyire kétségbe vagyok esve azt illetően hogy mihez kezdjek. Nagyon hiányzik Ő. Tegnap.. nem is tudom, összevesztünk. Vagy valami olyasmi. Aztán beszéltünk, de hamar lelépett, most pedig nem jön fel MSN-re, nem ír sehol.. Nevetséges ilyen netes portáloktól függeni, de ha egyszer ez az egyetlen hely ahol tudok vele minden nap beszélni…illetve tudnék. Pontokban fogok írni.

“Tattoo your name across my heart so it will remain; not even death can make us part.”

1. Első pont. Barátok. Miért van az hogy nem tudok néha kiigazodni rajtuk? Képtelenség.. Állandó “rettegésben” élek, hogy mikor veszünk össze, mikor felejtenek el, mikor haragszanak meg rám, vagy én rájuk, és akkor egyedül maradok, mi lesz akkor, mit fogok csinálni, unatkozni fogok, nem lesz semmi és ááááhh. Megőrülök. És ördögi kör, mert néha bepánikolok, és mindenkivel bunkó leszek, ők meg ezt egyszerűen nem tudják mire vélni, és akkor azt hiszem megsértődtek, és még bunkóbb leszek és stb stb stb… Unalmas és kétségbeejtő.
   
   
2. Ő. Természetesen, ki más. Nem tudom mikor találkozunk. Mi lesz most… Vagy hogy most tulajdonképpen ki haragszik kire, már ha van ilyen… El akartam hívni holnap suli után, de így nehéz lesz… Istenem, mondd meg mihez kezdjek. Ahogy Madonna énekli “The angels they surround my heart tellin’ me to let you go…”. Igen. Az “angyalok” azt üvöltik a fülembe egyre hangosabban hogy engedjem el, mert jó eséllyel ő lesz a vesztem és az életem mellette könnyen helyrehozhatatlanná válhat. Egyszerűen azért mert mellette képtelennek érzem magam arra hogy nemet mondjak. Ez ez én hibám tudom. És tudom, érzem, hogy akármit megtennék érte, neki, vele. Az “ördögök” viszont per pillanat még az “angyaloknál” is hangosabbak. Csábítóan vigyorognak, és bökdösnek akár hányszor megpróbálnék visszalépni. Egy olyan élettel kecsegtetnek Vele, aminek mélyen belül tudom hogy nem lenne jó vége… de per pillanat kész vagyok elhinni hogy lenne értelme. Vele..örökké..és mindent. Egyszer kell majd döntenem, véglegesen…
3. Utolsó mára… Beyoncé – Sweet Dream
   “…You could be a sweet dream or a beautiful nightmare, either way i don’t wanna wake up from you…”
   Mintha csak Neki énekelném minden egyes alkalommal mikor meghallgatom ezt a számot..
   

over and over

Waiting underneath the stars,
There’s something you should know:
The angels they surround my heart;
Tellin’ me to let you go.
It’s like over and over you’re pushing me right down to the floor,
I should just walk away.
Over and over I keep on coming back for more,
I play into your fantasy.
Now that it’s over,
You can lie to me right through your smile,
I’ve seen behind your eyes.
Now I’m sober, no more intoxicating my mind…

Nem tudom most mi lesz. Mindent feltettem egy lapra és végre (megint) kiálltam magamért… csak sajnos megint Ővele szemben…Hihetetlen. Most nem tudom mi lesz…Ha jobban belegondolok, szüleim, előrrehaladásom, életem szempontjából a legjobb lenne ha elválnánk egymástól. De nem tudok… Per pillanat kétségbeejtő a gondolat hogy sosem látom többé. Aztán lehet hogy könnyen átvészelném, lehet hogy sokáig szenvednék, nem tudom… De nem akarom hogy EZ legyen. Ilyen hülye, szar helyzet. Miért nem lehet mindig minden olyan mint mondjuk három éve, kombinálva a múlt csütörtök estével…? Tudom, tudom, a múltban élni szánalmas és felesleges. De ha lehetne megtenném.

no matter what; remember

I finally know just what it means to let someone in.

Istenem… Már megint ugyan ott vagyok. Szar kedvem van és cselekvésképtelennek érzem magam. Suli, barátok, jövő és főleg Ő. Suliban egyszerűen képtelen vagyok jól érezni magam. Valahogy nem megy egyenlőre. Az emberek, a tanárok, az órák… Annyira rossz. Ma is csak úgy kitört belőlem a sírás…
Barátok.. folytonos cívódások, nem merek hinni csak a mának, kiábrándít hogy legjobb barátból milyen könnyen lesz ellenség… nem tudom per pillanat hogy mi értelme az egésznek. Azon kívül hogy néha van kinek nyávogni ahelyett hogy magamban beszélnék vagy egy számítógép billentyűzetét nyomkodnám.
Jövő… hol leszek? Mihez fogok kezdeni. Miben vagyok jó, miben nem. Hol leszek vajon 10 év múlva? Rejtély és kérdések kérdések kérdések…
Ő…megint eltűnt. Kezdi amit múltkor is. Eltűnik és képtelen csak öt percre feljönni, vagy felhívni vagy küldeni egy smst. És aztán én leszek a rossz. Mert nem kerestem. Mert megint elhanyagolom. Mert nem figyelek rá. Mit csináljak? Mit kéne csinálnom?

lassan vége lesz és te itt maradsz velem a világ végén
a folyóparton állunk
ha bámészkodni jöttél hozzánk most megmondom
nincs esélyed nálunk mi újrakezdjük igen együtt
és elintézünk mindent a villanykörte holdat
és felémszól egy hang érj hozzám
egy bolond voltam mindig mégis megtaláltam
elintéztem mindent
és rohanj és táncolj és ugrálj és üvölts
vagy csinálj bármit csak lássam rajtad hogy élsz
és ha el is rontunk mindent mi újra kezdjük
és megint együtt
minden amit hittem az szerteszéjjel szállt és itt vagy
a villanykörte holdon és felém szól a hangod
érj hozzám ne bánts engem mindig
én sosem bántanálak örülj megtaláltak
és mindent ami fájt én a kukám mellé tettem
ma semmi nem a régi ma tényleg más lesz minden
és a folyóparton állunk a világ végén ketten
ott senki se jár ha bámészkodni jöttél
tedd meg most és tűnj el te együtt jársz a sorssal
neked semmi se fáj

Said one to the other…

“How do you feel, about being dead?”

Said one to the other.

“How do you feel, about being lonely?”

Said one to the other.

“How do you feel, about being alive?”

Said one to the other.

“How do you feel about being lost?”

Said one to the other.

She said “darlin’, darlin’ it’s alright.”

She said “darlin’, darlin’ it’s okay.”

But I’ll see you when you get here.

I’ll see you when you get here.

Istenem miért nem mehet minden egyszerűbben? Megint vázlatpontozni fogok.

 

1. Elősször is egy dalszöveg. Istenem ez most annyira kifejező számomra…
   There I was, Sitting on the top of the world  In a coin laundry. Well I could have been royalty , Sitting in the palace like a queen.
   Do you have a dollar? Do you have a dollar for me? Have you got a house on a hill, And a bed for three? Oh do you have a story, Do you have a story for me? Do you know the one where We’ll all live happily?
   Do you, do you?
   Do you, do you?
   So now I’m here, Sitting on the edge, Throwing these stones to the long lost friends. I could have been a common theif, Sitting in the dirt quite happily.
   Do you have a dollar? Do you have a dollar for me? Maybe just an hour or two, And a pot of tea?
   Have you got a memory, Have you got a memory for me? Tell me about the days when You were seventeen.
   Have you got a little old house, And a lemon tree? Do you have a reason? Do you have a reason for me? Can I be the girl that you met in a coin laundry?
2. Miért találnak meg mindig szerencsétlen alakok a szerelmükkel?
   Zsolti. Első nap: hiányzol :$
   Második nap: (L) :$
   Harmadik nap: mi az hogy nem jössz fel msn-re?:@ hiányzoool…
   Negyedik nap: Rád bármeddig várnék :$
   …..Istenem. N e m   i s   i s m e r  .   Annyira nem bírom az ilyet. Főleg mert én Őt szeretem… Na ez lesz a következő téma.
3. Ő. Múltkor (a szünetben) találkoztunk. Érdekes volt. Azt hiszem az eddigi legjobb találkozásunk.
   Kezdetben úgy tűnt veszik minden, és találkozásunk össz. vissz. egy órás lesz. Végül több mint hat órásra sikeredett, és akkor is csak azért lett vége mert haza kellett jönnöm.  Szóval elősször is “összevesztünk”, mert megtelt a pohár és nem bírtam tovább. Aztán bocsánatot kért, és onnantól mintha kicseréltek volna mindkettőnket. “I finally know just what it means to let someone in, to see the side of me that noone does, or ever will…” Bocsánat, de ezt hallgatom, és ez most pont ideillett.  Teljesen ez volt az érzésem. Mintha hirtelen kinyílt volna  a szemem. Sokkal lazább, és közvetlenebb voltam vele. És ő is, még az eddigieknél is jobban. Alig akart elengedni. Szinte csak akkor engedte el a kezem ha leültünk. Akkor is szembe ült velem, rátámaszkodott a térdemre, és puszit kért vagy adott. El sem hiszem hogy ilyen nyálas szöveget gépelek éppen. De ő az első ember akinek nagyon nagyon jól esik a gondoskodása és az odafigyelése. És ebből a kettőből hál istennek nincs hiány. Nagyon jókat beszélgettünk. Nem úgy mint eddig, semmi görcsösség, vagy szabályszerűség. Csak beszéltünk. Egyfolytában. Isteni volt. Ez volt az első olyan találkozásunk, amikor utólag nem volt hiányérzetem. Úgy érzem mindent megtettem amit szerettem volna.  De természetesen most jön a “Dark Side”…Úgy tűnik hétközben képtelen feljönni hogy beszéljünk…Nem elősször csinálja ezt, oké, tudom hogy még csak hétfő van, de zavar, és félek. Egyfolytában azon hisztizett hogy miért nem találkozunk többet, akkor miért nem képes feltolni magát, könyörgöm csak tíz percre? Olyan sokat kérek? Én is tanulok, még többet is mint ő, mert nekem már emelt faktom is van…Nem verseny,  nem azért mondtam. Egyszerűen nagyon hiányzik, és így ugyan az lesz mint eddig volt. Hacsak nem lépek, és írok neki egy hülye smst….Ajjaj.
4. Utolsó előtti előtti téma: nem jön a TH Magyarországra a jelenlegi állás szerint….T_T…
   Persze még változhat (ÉS REMÉLEM FOG.) de ha nem, akkor kénytelen leszek Bécsbe kiutazni. Ami bajos,  mert a busz 5000 huf oda vissza, a jegy meg 12.ooo huf…És hol alszom…? Látnom kell őket. Nagyon sokat jelentene. Soha nem fogom elfelejteni azt az áprilisi napot.. 2oo7.04.10.
   “Hello Budapeest, hoow are youu?”
   Annyira jó lenne látni őket. Welcome to Humanoid City Tour 2010. Valaki vigyen el kérem szépen. T_T
5. Utolsó előtti téma: suli. El vagyok maradva egy csomó mindennel… Ennyi.
6. Utolsó téma: Hétvégén lehet hogy Vele megyünk anyuhoz. Majd megírom mi volt, és hogyan alakult. De ha így folytatja (nem jön fel), én meg így (nem hívom fel és smst se küldök) akkor ugyan az lesz ami eddig volt. Azt pedig nagyon nagyon nagyon nem szeretném.
   Jóéjt.

 

i’ll see you when you get here…

Hol is kezdjem. Anyánál vagyok. Látjátok mondtam hogy gyakrabban fogok írni. És megint pontokban fogom összefoglalni az eseményeket. (Igen, tudom, tisztában vagyok vele, és leszarom hogy éssel nem kezdünk mondatot.)

• Ma elmentünk csizmát venni. Aminek az lett a vége hoogy két körömlakkot és egy fogkefét vettem. Érdekes, nem? … Magassarkú bokacsizma fronton szánalmas a felhozatal. Szóval, mint említettem vettem két körömlakkot, egy fehéret és egy sötétkéket. Pirosam van otthon. Angolzászlós körmökre vágyom. Tegnap láttam valamelyik blogban és nagyon megtetszett.
• Még mindig a Trainspottingot olvasom. Remekmű. Sokkal jobb mint a film… Bár az is egy nagy örök kedvencem. De a könyv sokkal komplexebb, jobban megismerjük a történetet és a szereplőket. Pl.: annak a résznek a jelentősége csak most esett le mikor Spud az állásinterjúra megy. Pedig nem egyszer láttam a filmet… Ezenkívül most a második részre pályázom. “Pornó”. Rents haver, SickBoy, Spud és Begbie újabb kalandjai. Még sehol sem találkoztam vele, de kell kell kell. Jön a harmadik rész is. “Skagboys”. Kell kell kell.
• Valamelyik nap a szünetben találkozni fogunk. Ő meg én.. Nem tudom mit fogunk csinálni, hol, mikor és meddig, de Vele és azt hiszem ez a lényeg.
• Voltam állatkertben. Nagyon szeretem az állatokat.
• Elliot Minor – Discover (Why The Love Hurts)
  Maybe if we discover why the love hurts,you’ll never wanna leave,
  ‘Cause now I’m always breaking down,It always brings me down,
  I’ll never want to be feeling over it,And living life like this,
  I’m never coming back again…

  Halgassátok meg, valahol már postoltam. Görgessetek lejjebb.

• Holnap megyek haza.  Welcome in Budapest.
  Megkapom a csizmára szánt pénzt, épp ideje lesz új cuccok után nézni. Valami szögecses, vagy szögecselhető, márványmosott, fehér, fekete, szürke, aranyszínű, nagy, lógós, kockás, pete doherty stilus.
• Green Day – 21 Guns.. remekmű. Ezt is hallgassátok meg, nem fogok örökké linkelgetni, tessék élvezni a youtubeon való kutakodást…

Ezt a videót viszont muszáj beszúrnom ide:
“How do you feel, about being dead?”
Said one to the other.
“How do you feel, about being lonely?”
Said one to the other.

She said “darlin’, darlin’ it’s alright.”
She said “darlin’, darlin’ it’s okay.”

Viszlát.

úúúristen

Milyen rég nem írtam.. te jó isten.  Visszaolvastam a régebbi bejegyzéseimet, és azt kell mondanom, semmi sem változott, csak történt pár dolog, de a lényeg ugyan az maradt.
Na megpróbálok valami értelmeset összehozni, aztán visszaállni a blogírásra napi vagy legalább heti rendszerességgel.
Szóval akkor szedjük pontokba a főbb történéseket.

• Sulit akarok váltani. Persze úgy sem fogok, mert hülye vagyok, illetve félek a változásoktól, új emberek, új tanárok, beilleszkedés… szóval valószínűleg nem lesz belőle semmi. Pedig kinéztem a tökéletes helyet. Egressy Béni Zeneművészeti. Jól hangzik ugye? Szerintem is… jól hangzana…
• Szerelmes vagyok. Ez már szinte kész tény. Másra egyszerűen nem tudok gondolni. Vagy elmebeteg vagyok, vagy szerelmes. És akkor ez az utóbbi lehetőség jobban tetszik. Ki nem találnátok kibe. Ő az, igen… Akiről eddig minden bejegyzésemnek minimum a fele szólt. Félelmetes visszaolvasni miket lefirkáltam róla egyes lelkiállapotaimban… Mindegy. Találkoztunk. Mióta nem írtam azóta egyszer…. eltelt több mint egy hónap és csak egyszer láttam.. Jó, láthattam volna többször is ha nem vagyok ilyen béna és félős. Ezt is fejlesztenem kell magamban.. Szóval találkoztunk. Nem sokat. Két óra lehetett az egész, de egy évnek tűnt. És képzeljétek. Nyomult. Nem is kicsit. És hogy én mit csináltam? Semmit. Tapsvihar… Ha minden jól meg a szünetben találkozunk…
• Lelkiállapot. Szörnyűséges. Percenként liftezik fel le a hangulatom. Egyszer legyőzhetetlennek érzem magam, a következő percben pedig reményvesztett szerencsétlennek. Depresszió vagy hormonok? Add istenem hogy az utóbbi legyen… Nem tudom mit akarok, meddig fogok jutni, milyen áron, hogyan és mikor.
• Szünet. Holnap buli a srácokkal. [Egyébként Ő most ezért haragudott meg rám már megint.. "mindenkivel vagy csak velem nem, mindenkit jobban szeretsz nálam..."] Ildi, Barbi, Dalma, Pityu. Közülük csak az elsővel és az utolsóval vagyok jóban, Barbival és Dalmával szinte nem is beszélek, pedig osztálytársaim, bírom őket, csak valahogy nem vagyunk egy kategória. Szombattól – elvileg- keddig anyánál leszek. Kedden hazajövök, és jön le hozzánk Veronkám.  Nem tudom meddig marad. De remélem jó buli lesz. Soksoksoksoksok emberrel, új ismerőssel és röhögéssel. Ennyit kérek csak. Aztán ugye valamikor elvileg… találkozom Vele.. r e m é l e m …nagyon.
• Kell nekem ez a táska.
  
  Vegyétek meg nekem. Mindegy milyen színben, de ez kell. ZARA.
• Dalszöveg darabka:
  1. Borderline, feels like i’m going to loose my mind.
  Something in the way you love me won’t let me be
  I don’t want to be your prisoner so baby won’t you set me free…

  2.A million thoughts rushed through my head
  I took one glance and you were there
  Should I sit this next one out?
  Would you be better off instead?
  I wonder if you dig me too
  Was it meant to be me and you
  
  Cause I’m already
  Too far gone…
  So me and you have quite a vibe
  There’s something there I can’t describe…

  3.Waiting underneath the stars
  There’s something you should know
  The angels they surround my heart
  Telling me to let you go…

  Ennnyi volt mára. Jóéjt.

howdyy

Take a look at this sh!t omg. They are just truly A W E S O M E .